megvolt

hali. ez lesz az első bejegyzésem, melyet házas emberként írok. megvolt az esküvőnk, mostmár férj s
feleségnek nyilvánítottak polgárilag is és egyházilag is. sok minden nem változott eddig.

egy jótanács: a nászút iránt sem árt érdeklődni időben, ugyanis mi nézelődtünk, de mivel az indulási időpontok fixek, mivel nem saját autóval megyünk, így alkalmazkodni kell. szóval esküvő előtt 3 nappal foglaltunk esküvő után 5 nappali indulással 7 napnyi nászútra, Görögországba. reméljük jó lesz.

kezdjük azzal, hogy az esküvő előtti héten végig borús idő volt, ezért mi is folyamatosan néztük az előrejelzéseket, hogy lássuk eső lesz-e, és végig az volt, hogy szombatra 0% a csapadék hullásának esélye, azonban sűrű felhőzet várható. szombat reggel, mikor megébredtem, verőfényes napsütés várt :) és ez kitartott végig, illetve még most is tart, hétfőn. az esküvő napján levő időjáráshoz is fűződik egy népi hijedelem, vagyis babona, ami furcsamód igaznak bizonyult. akit komolyabban érdekel, hogy ez mire vonatkozik, megkérdezhet valakit, aki a népi hiedelmekben jártas.

eléggé zökkenőmentesen zajlott minden, a gazda elbúcsúztatott szombat délben, elmentünk leányt kikérni, kikértük a leányt kb délután 2kor, tátva maradt a szám, mikor megláttam, milyen gyönyörű a menyasszonyom, aztán ide is adták, aztán elmentünk a templomhoz 5re, néhány fotó, utána mise, ami nagyon vagány volt, utána átmentünk a party helyére kb 7re, ott aztán kaja, tánc, szórakozás minden mennyiségben, egészen reggel 6ig. aztán hullafáradtan haza. együtt. és alvás. :)

a partyról csak annyit, hogy a rossz dolgokat leszámítva jó volt, a problémák az eddig megszokottak voltak: zenével egy-két apró probléma, mint pl. a hangerő, meg az ülésrenddel az elején.

mentségemre szolgáljon, hogy kb 4 órát dolgoztam az ülésrenddel, de nem sikerült elkészítenem. szóval jótanács az esküvőjüket szervezőknek: ülésrend elkészítése időbe telik, legalább egy nap, ha nem több.

a tánc ahhoz képest, hogy alig két hetet tanultunk, egész jól ment, a hozzá-nem-értők ámultak-bámultak.

nekem azt hiszem a partyból a kedvenc részem az volt, amikor megláttuk, hogy a zenészeink kajálnak, és gondoltuk egyet addig mi zenélünk, ugyanis nem mindenkinek van meg az a lehetősége, hogy a saját esküvőjén, mint ifjú pár, zenéljen. három dalt játszodtunk el, a közönségnek nagyon tetszett, legalábbis akit érdekelt, mind odagyűlt, és velünk énekeltek. a felállás a következő volt: a menyasszony, illetve akkor már feleség gitározott egy fehér gitárral (jól mutatott a gyönyörű lány fehér ruhában egy fehér gitárral), én, a vőlegény, illetve férj szintetizátoron kezdő tudásommal nyomogattam a gombokat, valamint két koszorúslányt befogtunk vokálnak, de mivel ez már eléggé hajnalban volt, akinek a vértartalma elég alacsony volt az alkoholban, vagy csak nagyon vidám volt, velünk énekelt.

a lagzi utáni nap, vasárnap megtartottuk a privát fotózást a fotósunkkal, mindenféle egzotikus helyszínen, mint erdő, meg mező, meg szénakazal, meg vasút, stb... remélem sok vagány kép lesz.

a gazdával, fotóssal, videóssal, nagyon meg vagyunk eddig elégedve, habár a két utóbbi eredményeit még nem láttuk, de reméljük jó lesz. majd mikor hozzám kerülnek, majd lehet néhányat megosztok, a jobbakból. addigra már biztosan a nászútunkról is lesz beszámoló, képekkel, remélhetőleg.

találkozás

2 bejegyzéssel korábban található egy rövid, HIT című bejegyzés, melyben egy videó van egy lányról, aki lebeszél egy rablót arról, hogy kirabolja a boltot, ahol dolgozik, illetve elkezd neki beszélni a reményről, a megváltásról, Jézusról, stb... elég szokatlan viselkedés és nagyon erős hitre világít rá (legalábbis az én szememben)

ugyanazon a napon olvastam egy másik szintén vallással kapcsolatos hírt, ahol egy másik keresztény emberről írtak ... egy bizonyos Terry Jones nevű lelkipásztorról, aki fejébe vette, hogy szeptember 11.-én (ez különösen érint, mivel aznap van az esküvőm) a 2001. szeptember 11. terrorista támadásokra való megemlékezésképpen szervezett Korán-égetést szervez. Ezt hallva nagyon sokan próbálták a következményekre gondolva lebeszélni (amerikai kormány, stb), de eddig még nem sikerült. 

Tudom most nem mondok nagy dolgot, de a probléma nem főképp a következményekkel van, hanem a motivációval, amelyet szerintem egy szóval bosszúval lehetne megfogalmazni, de bármi is legyen a valódi motivációja, nem hiszem, hogy a Szentírás szerinti lenne az, tekintve a legfőbb parancsot, mely több helyen is le van írva: szeresd Uradat teljes szívedből, és teljes erődből, és felebarátodat, mint önmagadat.

Hogy hogy is jutott ez most eszembe, ilyen köszel az esküvőmhöz... gondolkodtam, hogy mi a megfelelő dolog amit a Korán-égetés ellen lehet tenni... gondolkodtam, hogy jó ha szól valaki neki, aztán mivel már elég sokan szóltak, és még nem tett le róla, ezért hiábavalónak tartottam. Szóval imádkozni mindenképp lehet érte. Emellett ma reggel, szokásos Ubuntu-val kapcsolatos hírforrásaimat olvastam. 

Tudom, azt írtam, hogy ez a blog személyes dolgokról szól majd, a másik blogom, a dailydose pedig Ubuntu és infó-specifikus dolgokról. Azonban ennek a bejegyzésnek a címe találkozás, ugyanis a kettő most találkozott: az ubuntu planet hírei között bukkantam rá egy nyílt levélre, melyet Aaron Toponce írt. Eddig én sem hallottam a fickóról, azonban ez a levél sokat elárul róla, amely miatt tisztelem: írt egy levelet Terry Jones-nak, melyet a Szentírás szavaival megalapozva, valamint az Ubuntu szó jelentését magyarázva, és az Ubuntu filozófiából is inspirálódva kéri, hogy fújja le az akciót. Nem kívülűllóként, ugyanis szavaiból és leírt tetteiből emberség sugárzik, pl. 4-szer olvasta már a Korán-t is információszerzés-képpen (egy poénos megjegyzésben valaki leírta, azt meg sem meri kérdezni, hogy akkor a Szentírást hányszor olvasta, mivel a levélben azt írja csak, h kétféle fordítást olvasott), illetve a Ramadán-havi böjtöt ő is megtartotta, keresztényként. Ha valakit érdekel, a mormon 'egyházhoz' tartozik, de ez számomra egészen lényegtelen jelen pillanatban, ugyanis Szentírás-alapú érvelésében megtalálható szövegek az én Szentírásomban is megtalálhatóak, és az érvelésében sem találtam az én hitemmel ellentétes mondanivalót, tehát nincs amiért bajom legyen vele.

Az Ubuntu-ról csak annyit kell tudni, hogy a szó maga lefordíthatatlan. Ősi dél-afrikai szó, eddigi értelmezéseim szerint talán az emberség magyar szóhoz áll legközelebb, valami ahhoz hasonlót jelent, az emberek közötti jó kapcsolatot is kifejezi, és még sok mást is. Ha valakit sokkal mélyebben érdekel, többet megtudhat Desmond Tutu anglikán érsek munkásságából, aki sokat magyarázza és igyexik gyakorlatba ültetni is azt.

Szóval ez a levél nagyon tetszett, és még egy fokkal büszkébben mondom, hogy sokat foglalkozom az Ubuntu-val, mivel ilyen emberekkel dolgozhatom együtt, mint Aaron Toponce, és a bejegyzéséhez fűzött megjegyzések az Ubuntu közösség többi tagjától is igazi emberségre és elfogadásra utalnak, mind a hívő keresztények részéről, mind a megrögzött ateisták részéről.

És mindemellett legalább ilyen fontos megemlíteni, hogy két nap múlva házasodom :) és úgy néz ki nagyon sok a készülődés ezzel kapcsolatban, most csak bizonyos okoknál fogva korán keltem, és kihasználtam az időt a hírek elolvasására és ezen bejegyzés megírására. Azért írtam, h. úgy néz ki, mert én tegnap késő estére értem ide, tehát még nem láttam a sütésen kívül milyen előkészületek vannak, én naívan azt hittem, hogy csak sütni kell, abban meg nem tudok segíteni, de úgy néz ki kerül nekem is valami tennivaló :) Szóval meglátjuk hogy lesz még időm, nem biztos hogy esküvő előtt bejegyzek még valamit.

Még így a végére: nemrég volt egy másik, nálamnál sokkal megrögzöttebb Ubuntus esküvője, fennebb láthattok egy képet. Nekem nem lesz ilyen képem, de több szabadnapom lesz, igaz (még) nincs egy Ubuntu-val foglalkozó cégem, mint neki. De remélem, hogy ők is boldogok lesznek együtt. :)