az élet csak egy pillanat - egy pillanat milliónyi aprócska örömteli történéssel, ezer meg ezer szomorú perccel, vidám, nevetéssel töltött órákkal, monoton hétköznapokkal, véget nem érő tervezgetéssel, végtelennek tűnően sok küszködéssel terveink megvalósításáért, naphosszat tartó álmodozásokkal, ábrándozásokkal, néha előforduló komoly beszélgetésekkel, megválaszolhatatlan kérdésekkel, megmagyarázhatatlan érzésekkel, elszállt gondolatokkal - ezek közül melyik teheti önmagában értékessé a "pillanatunk"? egyik sem... és mi értelme lenne ezeknek ha úgyis nemsokára vége lenne az egésznek? nem sok - értelmetlen pillanat, mely elmúlik, feledésbe merül...
de több kell legyen ennél... több ennél ez a pillanat... felkészülés, ismerkedés, barátkozás, vagy akár távolodás, ellenségeskedés, elutasítás - TE választasz. kezedben a döntés a pillanattal kapcsolatban. hogy kivel ismerkedés vagy kitől távolodás? ezt is te döntöd el -
DE
van valaki, aki közel kétezer éve értelmet adott a pillanatnak, egy folytatást adott, hogy ne legyen vége, hogy örök legyen, hogy végtelen legyen... akinek élete teljes volt, nem csak egy pillanat, hanem egy tökéletes élet, tele jóval, örömmel, vidámsággal. Ő mégis eljött a földre, az emberek közé, felvállalt egy számunkra felfoghatatlan, elképzelhetetlen szenvedést, hogy nekünk is életünk lehessen, hogy végtelen, és örök lehessen, és hogy vele találkozhassunk tisztán, bűnök nélkül - hiszen szenvedése végén kilehelte lelkét, a pokolra ment, és összes bűnödet, bűnömet, minden ember bűnét, minden szennyet magával vitt, hogy ott égjen el... majd harmadnapon visszatért a pokolból, bűneinket otthagyva. Ő feltámadt a halálból, majd felment a mennybe. és Ő ott vár. RÁD. és rám. minden emberre. rajtunk múlik, hogy megismerjük, barátkozunk vele, közeledünk hozzá a nekünk adott pillanat alatt, vagy nem - hiszen ilyen lehetőség is van... másvalakivel ismerkedhetsz, másvalakihez közeledhetsz, és ezzel Tőle távolodhatsz. de bárki legyen is az, bármit is mond, bármit is ígér, a pillanat csak pillanat marad.
ünnep közeledik, a pillanat életté válásának ünnepe. hát ünnepelj, ünnepeld meg szívből, őszintén, hogy a te pillanatod is életté lett kétezer éve, és tényleg egy élet lesz. válaszd te is a keskeny útat. ha letértél, hát válaszd újra meg újra nap mint nap. és próbálj meg azon járni. nem könnyű. nehéz. nekem néha nagyon nehéz. de hiszem, hogy megéri.
gondolatok a pillanatokról
Bejegyezte:
Robert
at
2010. április 1., csütörtök
Címkék: gondolatok , hit
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése