empátia

Egy ismerős blogjában olvastam. Ilyet még nem éltem. Minden egyes szó rám passzol. Mintha rólam írta volna.

Önzőség

Nem akarsz beszélni senkivel, kihagynál mindent és mindenkit az életedből.
Miért? Mert így könnyebb.
Mert mindig ugyanaz a "Hogy vagy?"... mindig ugyanazok a körök, azok a válaszok. Ha valaki nem tartja be a szabályokat, mindjárt feltűnik. "Meg se kérdi hogy vagyok", vagy ha mégis megkérdi: "Igazán érdekel?", vagy simán: "Most inkább hagyjuk, nincs kedvem beszélgetni".
Ezeket nem szabad. Mit is gondolna a másik?!
És akkor mégis megteszed! Persze közben lelkiismeretfurdalásod van, tudod jól, hogy mik lennének a helyes válaszok, de valahogy eleged van az egészből. Elfáradtál. Eleged van a lefutott körökből, s úgy lépsz ki belőlük, hogy nem figyelsz senkire és semmire... csak el innen, ki belőlük!

Talán van a napnak pár órája, amikor sisak fel, s belevágsz még egy körbe. Jól is érzed magad, de aztán megint: ha lehetne, nem beszélnél senkivel, vagy legalábbis senkivel azok közül, akiket ismersz, mert fennáll a veszélye, hogy akkor el kell mondani... Mit is? Magad sem tudod... De valami olyat, amiről nagyon nem akarsz beszélni. Vagy talán tartanak egy tükröt, és most semmi kedved abba se belenézni... Ha vigasztalni akarnak, akkor is rohannál, mert semmi baj, és egyébként sem hiszel benne, hogy ha lenne, akkor más tudna segíteni... Csak azt tudod, hogy ez most inkább rólad szól, mint bármi valaha...

És akkor körülnézel, és látod, ahogy kiteszed az embereknek a stopp táblát, ha túl közel jönnek. Vagy simán fogod magad, és igen, ezúttal te, aki "mindig helyesen cselekszik", elrohansz, hátat fordítassz, lelépsz, meg effélék...

S közben legbelül elképesztően vágysz arra, hogy valaki át tudja majd törni ezt a falat, anélkül, hogy engedélyt kapna rá. Persze tudod, hogy ez lehetetlen. Úgy tervezted meg az egészet.

Hazamész, bezárod az ajtót, s azt hiszed nyugi van. De magad elől nem futhatsz el. Nagy bölcsesség. Érzed az élcet, s tudod, hogy a helyén van. A fejedre szorítod a párnát... Aztán felébredsz... Ráébredsz.