ország-dráma

Az alábbi történet 2024 április 25, 20:28-20:48 között, Kolozsvár-Szászfenes útvonalon, autóbuszon megtörtént eseményeket ír le.

A szereplők (az adatok a szereplők közti román nyelvű beszélgetésből derülnek ki e röpke 20 perc alatt) vadidegenek, először találkoznak

• A, az asszony: 62 éves, tisztességes román anyanyelvű munkás hölgy, munkából igyekszik hazafele
• B, a biztonsági őr: nyugdíjas, vékony, idős férfi, biztonsági őr egyenruhában. ezenfelül szubiektív megállapításként hozzáfűzve tömény alkohol-szag lengi körül, beszédéből és mozgásából ítélve nagyon ittas
• C, a "sértett fél": 38 éves, román anyanyelvű, jól megtermett, nagy darab, szemüveges ember
• D, a cingár rroma (cigány) fiú, magyar anyanyelvű, fiatalabb, mint C, négy gyereke van, két fia, két lánya, 7 év börtönön túlvan már
• E lennék én, passzív szemlélő, mesélő
  

 Az előzmény: B az ablak mellett ült a buszon, mellette C, mögötte A, előtte D. B leszállni készül, ehhez át kellene lépnie C lábait, azonban ez az adott vér-alkoholszinttel egyértelműen kudarcba fullad, ezért rálépett C egyik lábára, aki mérgesen rászól, hogy vigyázzon már, alig tud járni, s ne lépjen a lábára. Mögötte A sokat megért tapasztalattal beszélgetést kezdeményez C-vel "micsoda biztonsági őr ilyen részegen témában", és közösen szidják a részeg biztonsági őrt tovább a jelenlétében. 

D a két fél beszélgetésén felbátorodva nagyon "hősiesen" kezébe veszi az ügyet, feláll, elkezdi hajtogatni B-nek a lehető legcifrább káromkodások közepette, hogy szálljon már le (az ajtók még nincsenek kinyitva), és lekever egy becsületes pofot.

A asszony kissé megszeppenve megszólítja, hogy ne csinálja már, magára akarja hívatni a rendőrséget... B minden erejét összeszedve megkérdi D-től hogy miért ütötte meg, közben a busz megáll, az ajtó kinyílik. D nem szándékszik beszélgetésbe elegyedni erről, teljes mértékben felhatalmazottnak érezte magát, hogy megüssön egy másik embert, és leparancsoljon a buszról, és mivel az ajtó nyitva volt, B pedig a választ várta, jó alaposan meglökte, hogy majdnem orraesett a buszból a megállóba, szerencsére sikeresen és lábon állva földet ért. Enyhe hatásszünet, várakozás után az ajtók becsukódnak, a busz elindul.

A, C és D tovább osztják a részeg biztonsági őrt, a "szekus"t, D büszkén elmeséli a 4 gyerekét és 7 év börtönét, A megosztja a társasággal, hogy hol, milyen beosztásban és mit dolgozik, majd megkérdi C-t és D-t, hogy van-e munkájuk, D kikerülve a választ visszakérdez, hogy "honnan mennék most haza ha nem lenne munkám", C szintén hárítva elmondja, hogy ő jó a szexben, majd visszakérdez, hogy A tényleg a bevásárlóközpontban dolgozik-e a takarítás részlegen, és nincs-e véletlenül betöltendő állás, mert egy ismerőse keres. C és D megbeszélik, hogy A idős, de az nem feltétlenül baj, legalább tapasztalt, A hangoztatja, hogy anyjuk lehetne (ekkor derülnek ki a korra vonatkozó információk), enyhén zavarba jött az "idős, de legalább tapasztalt" megjegyzések alapján, ami nem véletlenül a C "amiben jó vagyok, az a szex" kijelentése után jön, mert igen, a "tapasztalt" is ugyanerre a témára vonatkozott a C és D közötti beszélgetésben.

Közben szó esik a cigányok összetartásáról (A dícséri D-t és társait), mellyel szemben a románok egymást ott árulják el (szintén csak A), ahol csak lehet témákról és más fontos témákról, időnként vissza-visszatérve a szekusokra, A-tól D-nek adott román nyelvtan leckével egybefűzve.

Mindhárman egyazon megállónál szálltak le, az utolsó kép, hogy C nagyon megkedvelve D-t hősiességért átöleli (vizualizációhoz segítségként Bud Spencer megöleli Terrence Hillt vagy Oliver Hardy megöleli Stan Laurelt képet könnyen el tudja képzelni bárki) mielőtt két különböző irányba elmennek, A elsietett nagyon gyorsan a buszról leszállás után.

Eddig tartott a beszámoló, viszonylag obiektíven. Ezek után elég sok mindenen elgondolkodtam az emberekről, a helyzetekről, a reintegrációról (börtönből szabadulás után a visszaesés megelőzése végett ... ), nyugdíjról (miért dolgozik egy nyugdíjas... valószínű nem elég a nyugdíj), függőségekről (munkában nagy mennyiségű alkoholfogyasztás), tiszteletről (idősebb szidása, megütése, vagy akár 24 év korkülönbséggel direkt szexuális teljesítménnyel dicsekvés...), együttérzésről (az asszony "magadra akarod hívatni a rendőröket" kérdésén felül senki nem tett semmit a buszon), társadalmi mintákról (adott a 4 gyermekes káromkodó, időst bántalmazó, 7 év börtönből szabadult családapa, a valószínű egyedülálló, gyermek nélküli C, aki számára D hőssé vált agresszivitása által, avagy jó úton az Idiocracy film "jóslatának" beteljesülése felé)....

(2019) egy év megint elmúlt ... és itt van egy új (2020)

Kicsit megkésve, de jobb későn mint soha röviden összegezném az utókornak (vagy inkább magamnak jövő ilyenkorra ellenőrzés végett) a tavalyi évet, mi sikerült, mi nem, es mi az amit az idén jó lenne, ha tartogatna.

Sport
Hát... a mozgás rendszeresítése nem sikerült 2019-ben is. Még a standard 5km-s futások is kimaradtak. De hátha majd 2020 jobbat hoz ... 

Ház
A legnagyobb megvalósítás a ház körül az új telek kiegyenesítése, valamint gyepesítése volt, mondjuk későre lett kész, szóval igazából talán tavasszal látjuk meg, hogy alakult.

Szakma
A 2019-re kitűzött célt teljesítve, azaz az évek óta unszolt újítás végre élesben működik.

Család
Az itt kitűzött célok terén újból bukta. A kommunikáció talán egy kicsit javult, de ez nem fér bele a mérhető igen/nem értékelésbe. A gyereknevelésben még sokat kell fejlődnöm, mind a nagyobb, mind a kisebb gyerek nevelésében, és mivel a kettő két külön világ, nem működik az, hogy egy módszert megtalálok ls alkalmazom, kettőre lesz szükség. A legnagyobb megvalósítás ezen a téren egy jóbarátnak köszönhetően megvalósult Pink koncert részvétel volt, ami egy életre szóló élmény volt Kingának, akinek az ajándéka volt, de kísérőként én sem panaszkodhatok. Emellett egy úttal szabadon bóklászni Londonban érdekes volt, még ha nem is fértettünk be mindent amit "meg kell nézni", sőt még azt sem mindent, amit "meg szeretnénk nézni", hanem szabadabban kezeltük.

Hobby
Gitártanulás terén sok megvalósításom nem volt, azonban a gitárkészítésbe 2018-ban belebolondultam, 2019 májusában találtam egy nagyon olcsó orosz akusztikus gitárt, annak felújításával az akusztikus gitárokba is belemerültem, illetve ezentúl számos gitárkészítéses projektet elkezdtem/elterveztem, valamit létrehoztam a Facebook oldalát a gitárjavító/gitárkészítő hobbimnak, amelynek hatására már volt is néhánt megjavítanivaló gitár, s ezeket kihasználva fejlődtem a karbantartásban, javításban.
A gitárkészítés kiéléséhez egy saját sarkat is készítettem, lenyithatós asztallal, szerszámtartóval. Még sok kiegészítésre szorul, de kezdetnek jó.

Open-source terén sikerült a betervezett passzív karbantartás, azaz a szükséges release-k megvoltak, esetenként apróbb plussz fejlesztések, hibajavítások is.

Összesítve a 12 kitűzött célból 4-et sikerült kipipálni. Ennek eredményeképpen ami megmaradt 2020ra, eggyel gyengébb feltételekkel fog megjelenni. Tudom, motivációs trénerek kiakadnának, hogy a követelményeket viszem lennebb. De nekem fontos, hogy legyen meg, hogy aztán lehessen javítani rajtuk.




És akkor nézzünk miis legyen 2020-ban:
A 2019-ről halasztott ház körüli célok közül az gyepesítésen kívül az összes továbbjutott 2020-ra, de a veteményt 2020-ban hanyagoljuk közös megegyezés alapján. Első prioritás a parkoló újrakövezése és előszobavilágítás kiegészítése,  kisebb prioritást élvez a teraszvilágítás és terasz bútor készítés (padok és opcionális asztal),
Ezekhez még hozzátenném a "kuckóm" rendbeszedését, mely egy kicsit túl zsúfolt lett az elmúlt időszakban, és elektronika, szerszámok, gitárkészítő cuccok és alapanyagok hevernek mindenfele, még úgy is, hogy egy jó ideje próbálom már rendszerezni. És igen, ez egy éves feladatnak néz ki. Optimista becslések szerint :)

Ugyancsak 2019-ből továbbjuttatva a rendszeres mozgás,  azonban a legalább heti 3 alkalom helyett csak heti 2 Google Fit által elégségesnek látott mozgás (azt hiszem napi 1 óra aktív tevékenység). Értékelés Google Fit adatok alapján fog történni.

No, ide új cél kell, ezt sikerült megvalósítani, úgyhogy: Szakmai téren egy másik frissítés véghezvitele lenne jó, a rendszer biztonsági részének újratervezése és írásával együtt.

Még egy a 2019-es célokból: Családi színtéren szeretném folytatni a kommunikáció és együtt töltött idő javítását, minimum heti 2 alkalom (csökkentve heti 3-ról) minőségi idő (15 perc) mindenkivel (a külön-külön feltételt kiveszem, de ettől függetlenül nem teljesen figyelmen kívül hagyandó, és időnként megvalósítandó) Legyen az társasjáték, számítógépes játés, festés, rajzolás, főzés, stb. Illetve ide bejön egy új cél, a júniusra tervezett nagy-kirándulás sikeressége (szülőkkel autós kiruccanás). Kiértékelés ennek ugyan szubiektív lesz, de itt más nem igazán lehet, lévén, hogy a szállás már le van foglalva, nagy valószínűséggel megyünk, szóval nem igen/nem típusú kérdéssel értékelhető.

Hobby szinten: hm... szeretnék két gitárt/ukulelet teljesen elkészíteni (legalább a testnek teljesen sajátnak kell lennie, a nyak felhasználható kész állapotban) a Chol Guitars brand alatt.

Open-source terén 2020-ra a release-ek elkészítése, rendszeresen (ez kb hónaponta 3-4 release-t jelent, valamint ezeken felül az általam karbantartott projekteken 20-20 fejlesztés (legyen az hibajavítás, kérés megvalósítása, kód átnézése) - nagyjából a lelkiismeretem megnyugtatása végett, ugyanis a tavalyi célt elérve érzem, hogy ez az "elégtelen" kategória, és talán át kellene adnom néhány projektet másnak. Hátha a fenti plusz célokkal (amúgy lehet 2019-ben is teljesült ez, csak nem ellenőriztem) már nyugodtabb lesz a lelkiismeret, és nem kell könyörögnöm, hogy valaki átvegye (persze ha valaki ajánlkozik, bármelyik projektet szívesen átadom, de az önkénteskedés az open-source világban szétoszlik, s lassan nincs annyi önkéntes mint ahány projekt).

Nos. Alakulok mind célmegfogalmazásban, mind összefoglalásban, mind prioritásokban, legalább erre jók ezek a bejegyzések, hogy visszanézhetem az előzőeket, és láthatom, miben változtam :) 

(2018) egy év megint elmúlt ... és itt van egy új (2019)

Furcsamód a 2017-es összefoglaló kimaradt, de megnézve a célokat eléggé bukta volt amúg is. És mivel az összefoglaló kimaradt, a 2018-as target-lista is hiányzik, így nem értékelhető eltervezett célok versus elért célok arányban ez az év. Talán jó is ez így.
Szóval témákra bontva az elmúlt év:

Sport
Nem mondhatni túl gazdagnak ez az év ezen a téren, két szervezett futáson kívül meg néhány melóba biciklizős alkalmon kívül nem igazán történt semmi, szóval egyáltalán nem rendszeres. De egyre inkább nyilvánvalóvá válik hogy mennyire szükséges lenne a rendszeres mozgás. Szóval talán 2019ben sikerül valamennyire rendszeresíteni a mozgás bármilyen formályát, legyen az napi tornagyakorlat otthon, szaladás, sok séta, vagy bármi.

Ház
A házunk talapzatát újraköveztettük (sok repedés kijavítása meg esztétikai javítás szempontjából), házunk telkét kibővítettük egy kis darabkával, hintákat szereltünk a teraszra.

Szakma
Szabadulás egy beragadt projekttől, ez felüdítő, visszahozta a munkakedvemet, és nagyon jót tett, még akkor is ha ez a szabadulás nem éppen megfelelő körülmények között történt, és nem éppen számomra előnyös módon.


Család
Konfliktuskezelés és időkezelés terén igyekeztem fejlődni, és igényeimet egyre konkrétabban kifejezni, ezzel haladtam, de még sok fejlődnivaló van.

Hobby
Open-source terén Google Summer of Code mentoráltam, sokat tanultam s tanítottam, néhány apróságot fejlesztettem is, de eléggé visszafogottan
Gitárkészítésbe fogtam, és nagyon beleszerettem, a bíbelődés nagyon le tud foglalni, és nagyon szeretem... csak sajnos ez egy elég költséges hobby, úgyhogy vagy pénzt kellene keresni belőle, vagy abbahagyni :) Tehát ennek kompenzálásaképpen nekifogtam rendesen gitározni tanulni, részletekbe menően. Ez érdekes, lássuk mennyire haladok vele.

És akkor nézzünk mi van tervezve 2019-re:
Ház körül udvari hinta, gyepesítés, vetemény, parkoló újrakövezése, teraszvilágítás, terasz bútor készítés (padok és opcionális asztal), és előszobavilágítás kiegészítése. Értékelés mindegyiknek külön elkészült/nem készült el.

Sport/mozgás terén legalább heti 3 alkalommal Google Fit által elégségesnek látott mozgás (azt hiszem napi 1 óra aktív tevékenység). Értékelés Google Fit adatok alapján fog történni.

Szakmai téren nehézkes, de remélhetőleg sikerül befejeznem egy évek óta elkezdett és halasztgatott migrációt (tehnológiai újítások), ez már megvalósítás lenne. Cél értékelése kész van/nincs kész lehet.

Családi színtéren szeretném folytatni a kommunikáció és együtt töltött idő javítását, viszont ennek követése elég nehéz... illetve a mérhető cél megfogalmazása is. Talán a legegyszerűbb és legmérhetőbb a mozgásos célhoz hasonlóan minimum heti 3 alkalom minőségi idő (15 perc) mindenkivel külön-külön. Ennek viszont az értékeléséhez keresnem kell valami kreatív módszert, amit valószínű naponta ki kell értékelni majd és lejegyezni, ami önmagában már elég feladat. De lássuk.

Hobby szinten a justinguitar.com kurzusait követve a megfelelő gyakorlást is teljesítve szeretnék az Intermediate szinten végighaladni (jelenleg a Beginner szint 7/9-nél tartok, tehát még azt is be kell fejezni). Csak a poén kedvéért ennek is hasonlóan megfogalmazva a célját, minimum heti 3 alkalommal gyakorlás, minimum 3 óra hetente. A kurzussal való haladás mérhető az oldal online felületén, a gyakorlás mennyisége szintén a többihez hasonlóan kellene mérve legyen... ehhez kell keresnem egy alkalmazást. Vagy készítenem egyet.

Gitárkészítés terén inkább nem ígérek semmit, s majd meglátjuk, a ház körüli fa-munkálkodással edzem egy kicsit a famegmunkálási készségeim, amelyeknek majd hasznát vehetem a gitárkészítésben.

Open-source terén szintén nincs nagyon konkrét megfogalmazott cél, megelégszem a release-ek elkészítésével, rendszeresen (ez kb hónaponta 3-4 release-t jelent).

Kusza gondolat-kavalkád

Rég nem írtam. Rég nem éreztem. Rég nem gondolkodtam. Rég nem féltem.

Csak vagyok, mint egy robot. Nap nap után. Néha elgondolkodom a miérten. Talán mert így könnyebb. Könnyebb menekülni. Könnyebb elbújni a mindennapokban. Néha szép, néha fáj, néha ütős, néha lágy. De a miért mindig ott van. Ott rejtőzködik a mit miért? kérdés, a miért velem?, a miért most?, vagy éppen a miért nem? És választ nem ad senki. Ordítanék, de nincs kinek. Senki nem tudja a válaszokat. Megtalálni őket reménytelen. Elvesztek. Elvesztek a válaszok, elvesztek az emberek, akik segítenének, elvesztem. Elvesztettem őket. És már nincs visszaút. Egyirányú az út amire léptem. Talán, valahol, valamikor, valamerre megtalálok egy másik útat, ami visszavisz egy nagy kerülővel. Talán nem. Eltévedtem. De megyek tovább. Nem tudom hogyan, nem tudom kivel, nem tudom miért, nem tudom merre, de megyek. Meg nem állhatok. Mert nyomaszt egy helyben állni. Még jobban mint céltalanul hajtani. Hajszolni álmokat, vágyakat, embereket, keresni barátokat, hogy legyen aztán akit elveszíteni, hogy legyen akit ne tudjak megvigasztalni, hogy legyen akit el tudjak tolni magamtól hülyeségeimmel. Könyörtelen tud lenni az élet. De miért? ... Mit akarok? Nem tudom... De ez a játék kezd unalmas lenni. Túl sok körből kimaradnék? Túl sok egyest dobnék? Mindenki más kiszállt már? Vagy csak gondolkodnak a lépéseken? Vagy már beértek? Nem tudom. Nem látom a játéktáblát, csak nagy pusztaságot.

2016 vége, 2017 eleje

Elmúlt 2016 is.

Lassan 1 éve új otthonunkban élünk, és tetszik. Otthonos lett, habár még mindig van rajta rendezni és rendberaknivaló.
Nemsokára 1 éve új családtagunk van, és tetszik. Nagyon aranyos és édes, kis rózsaszín cukifalat cicababa.

A tavalyra betervezett elektronikai projektekből nem lett semmi (internet rádió, karácsonyi égők, digitális képkeret). Ezek helyett azonban sikerült mást megvalósítani, például egy saját-készítésű Philips Ambilight klónt.

A sport terén ugyanígy buktam a heti legalább 2 alkalmat, habár próbálkozásnak és élménynek elment az az eset, hogy nekiláttam szaladni, és pár méter után kifulladástól 4 km egy szuszra leszaladásáig jutottam. Mostmár csak az időn kell dolgoznom :)

A munkahelyi problémák enyhültek, változik a helyzet, csak idő kérdése mostmár, és egyre közelebb van a megoldásuk. Az idén biztosan megoldódnak.

Emellett személyes projekteket vállaltam be, néhányat, mindegyikből nagyon sokat tanultam, mind programozás, mind tervezés, mind projektvezetés, mind kliensekkel való kommunikáció terén (habár ezen a téren még mindig szörnyen pocsékul teljesítek - de a klienseket úgy látszik valahogy kompenzálom, hogy mégis visszasírnak). Amellett, hogy szakmailag nagyon sokat fejlődtem, a ház kifizetéséhez is jóval közelebb vitt, de ettől még le akarok szokni az itthoni munkáról, amit pénzért és szórakozásért végzek, helyette inkább család, szórakozás és open-source kellene betöltse az itthonlétem.

A szakmai téren tett igéreteim eléggé elhanyagolódtak a fentiek miatt, sem játékot, sem megfelelő mennyiségű és minőségű open-source hozzájárulásom nem lett. Igaz, hogy a gnome-calculator is a kezeim közé került, és abban sokat tevékenykedtem, de lehetett volna többet is. Az új tehnológiákkal kicsit más a helyzet, a személyes projektek során jónéhánnyal találkoztam, jónéhányat használtam.

Röviden ennyi a tavaly, néhány eldugott idei tervvel összefonva. A fenti nem túl konkrét dolgokon kívül már csak egy idei fogadalmam van, ez is jópár nappal az újév beállta után született meg. Az idei célom összesen 600 kilóméter leszaladott táv. Nem tudományosan, és nagyon pontosan mért távról van szó, egyszerűen telefonon és Xiaomi Mi Band-en mért távról.

Tervben van még egy családi út is, elég hosszú, mind időben, mind  távban, ettől kicsit félek, de majdcsak kialakul. No meg szeretnék eljutni egy GNOME konferenciára, az idén Manchesterben lesz.

És biztosan elmúlik 2017 is.

(2016) ... és itt van egy új

Szóval az idei célok:

Személyes téren:

• jó apa lenni, mostmár duplán
• jó férj lenni
• otthont varázsolni a lakásból
• sport (újból), legalább heti 2 alkalom
• munkahelyi problémák megoldása
• csináld magad projektek (újból)
• internet rádió
• képkeret
• karácsonyi égősor

Szakmai téren:

• barátkozás újabb, mai tehnológiákkal
• open-source hozzájárulások nem elhanyagolása, min 180 commit
• számítógépes remake játék (újból)

Tudom, hogy a célok konkrétak kell legyenek, de az én listám nem csak ilyenekből áll, mert vannak, amiket (még) nem tudok konkrétumokra lefordítani.

Mellékelve egy képben valami, amit el akarok érni az életemben, és a nem túl konkrét célokra is egy jobb magyarázat.

(2015) egy év megint elmúlt...

Most, hogy már január eltelt, itt az ideje végre a tavalyi év kiértékelésének és az idei tervek leközlésének, hogy legyen ami alapján az év végén kiértékeljem magam és teljesítményem.

Kezdjük az előző évi tervek ellenőrzésével:

Személyes téren:

• még több sport - ezt buktam, kb júliusig ment, aztán abbahagytam
• 4 újabb könyv kiolvasása - ezt csúnyán buktam, tehnikai könyvet elektronikus formában ugyan kiolvastam többet is, papír-formában tudományos-fantasztikus regényeket szeretve gondoltam, illene Asimov Alapítvány trilógiáját végigolvasni, de nagy fába vágtam a fejszém ezzel, és itt le is állt az olvasás, néhány száz oldal után.
• zenére pillogó karácsonyi égősor - röviden... buktam... bővebben, minden alkatrész megvolt, összeszerelés megvolt, valamiért az erősítő nem játssza elég hangosan a dalt. szóval... majd következő karácsonyra.
• saját lakás vásárlása és lakhatóvá tétele - félig bukta, félig megvan ... azaz dec. 23 óta tulajdonos vagyok ugyan, de még a lakhatóvá tételnek nem fogtunk neki, nemsokára következik, miután megkaptuk a kulcsot hozzá... anélkül elég nehéz lett volna eddig

Szakmai téren:

• open-source hozzájárulások növelése - no, hát megírtam volna, hogy nem jött össze, de az openhub adatai szerint 478 commit gyűlt össze, szóval ez meglett. Ebből januárban 184, utána havi kb 30, de a januárt már elfelejtettem :)
• számítógépes remake játék megírása - ezt is buktam, amit játék írásával tölthettem volna, játékkal töltöttem, a Steam Linux használatának növelésére és a feszültség levezetésére

Ezenkívül még mik történtek:

• fiam egyre ügyesebb, okosabb, ravaszabb
• nemsokára kétszeres apuka leszek
• munkahelyemen komoly változások mentek végbe, mely elmélkedésre késztettek
• 5 éves házassági évfordulónkat is megünnepeltük kedves és szeretett feleségemmel
• bevállaltam egy plusz projektet új tehnológiákkal, melynek célja nagyon magas teljesítmény elérése AWS-en... sokat tanultam, és még sokat kell tanulnom, de jobban élveztem volna, ha kevesebb lett volna a kommunikáció és több a fejlesztés, számomra túl sok idő elment kommunikációval, amiből rájöttem, hogy nem szeretek kapcsolattartó lenni, jobb, ha valaki más beszél a klienssel, én meg tervezek, fejlesztek, tesztelek, stb.

Ne hagyd...

Az apróság

A little pain to cover what's deep inside
A little truth you know we all want to hide,
Well I'm trying, I'm trying...

Nagy vihar volt, szél fújt, eső esett,
Sokak számára ez ítélet lehetett.
De volt aki csak a repülést látta,
Csak a leszállást, az új helyet várta.
Talán megváltást, talán megállást,
talán, hogy majd ott talál mást.
Hát szállt, álmodott és várt,
nem látva, észre nem véve a kárt,
Hogy a termőföld lemaradt,
és egyre csak távolabb haladt.

Elmúlt a vihar, új földön új nap virradt.
Körbenézett, s csodálta a talajt.
Mindenfelé csak porszemek,
kicsik, nagyok, fényesek,
sokszínűek, vidámak, és boldogak,
gondolt hát mindent, mit csak ő gondolhat:
Itt majd más lesz, gondolta, majd élet lesz,
Szebb nap vár rá ha erre a lapra mindent feltesz.
Megpróbálta hát, élt velük, de más volt,
Bármerre nézett, nem látott mást, csak port.

Érezte, el nem mehet, és nem maradhat,
de este lett, s jött újból egy fuvallat,
majd erősödött, s vihar támadt,
s ő csak élvezte, hogy újra szállhat.
Messze szállt, bár nem kapott szárnyat,
majd mikor leesett, ugrott párat.
Körülötte mindenki arany, látta a tengert,
Talán majd itt lesz valaki, elmenni nem mert.
A nap mindig fényesen sütött,
s egyre több homokszem jött.

Persze volt, aki eltűnt, volt aki tovább ált,
talán máshol majd más világot lát.
De ő csak várt, nem tudta mire,
És egyszer eljött, az eső első cseppje.
Megragadta, s magával sodorta, vitte,
Egyre bennebb, a végtelen tengerbe.
Sok vízcsepp körbevette, megismerte,
majd továbbállt, másfele járt, s elfeledte.
De az esőcsepp vele volt, megértette,
megismerte, elfogadta, s nem engedte.

A hullámok sodorták, vitték tovább,
S a tulsó partot elérve partra dobták.
De mi volt ott? Se föld, se homok,
A parton egy végtelen út futott.
De már együtt voltak, s együtt várták
hogy valami történjen, hogy megváltsák.
Gondolkodtak, mit tehetnek mást,
reménykedtek, majd mindketten meglátják.
Néha esőt hozott a szél feléjük,
Néha egy eltévedt homokszem szállt melléjük.

De mi lehetett hősünk? Nem tudhatod.
A földről elszállt, pedig maradhatott.
Porszem sem volt, mert más volt,
Homokszem sem, mert nem aranylott.
Nem lehetett vízcsepp, mert száraz volt,
De kicsi volt, mint láthatod:
A szél fújta, víz sodorta,
Utazott már ide-oda.
De egyszer talán talajt talál,
Mielőtt kifog rajta a halál.

(2015)... és itt van egy új

Személyes életemben:

• még több sport, rendszeresen, heti két alkalom intenzív mozgás
• olvasási szint megtartása: 4 újabb könyv kiolvasása
• rég elkezdett csináld magad projektek befejezése
• karácsonyi égősor, mely zenére pillog
• digitális képkeret
• internet rádió
• saját lakás megvásárlása és lakhatóvá tétele

Szakmai téren:

• nyílt forráskód hozzájárulásaim számának fenntartása, azaz min 220 commit
• egy számítógépes remake játék megírása

(2014) egy év megint elmúlt...

Újabb visszatekintés, ezúttal a 2014-es évemre.

Személyes életemben:

• fiam betöltötte második életévét, sokat tanult, elkezdett bölcsődébe járni, feleselni, nevelési módszereinket próbára tenni
• negyedik házassági évfordulónkon is túl vagyunk, és még mindig jó, még mindig mindenkinek meleg szívvel ajánlom a "rendes" házasságot
• első hét teljes elválasztás megtörtént, sokkal lazább volt mint bárki gondolta volna
• az előző évi kapcsolat-újratervezések iránya pozitívnak bizonyult
• újabb néhány recepttel gazdagította1m szakács-repertoárom
• szemüveges lettem, és sokkal vagányabb, mint gondoltam

Az 2014re kitűzött célokra visszatekintve:

• elkezdtem sportolni: végigjártam egy falmászó kurzust, egy ideig rendszeresen jártam falat mászni, heti kétszer, és szerettem, ezt sikernek veszem
• eltelt az év Pepsi és Cola nélkül, nagyrészt teljesen szénsavas üdítőmentesen, néhány becsúszó Schweppes tonic-ot leszámítva, azonban ezek helyett sokszor citromos sört ittam. Mivel Pepsi és Cola nélkül eltelt az év, ezt is sikernek tudom be
• az elolvasok négy könyvet tételt majdnem elbuktam, két könyv hiányzott dec. 29-én. Kettő megvolt, szóval fél siker, azonban még két nap lévén, kerestem a rendelkezésemre álló könyvek között kettőt, melyek ideális jelöltek. Dec 30-án az első jelölt (209 oldalas regény már nevezhető könyvnek) sikerrel fejezte a napot, ezzel 75%-ra javítva a teljesítményt. Dec 31-én régi jó szokás szerint utolsó pillanati nekifutással 30 oldal híján meglett az utolsó könyv is, tehát 97.5%-os arányhoz értem.
• a heti legalább egyszer főzést nagyon csúnyán elbuktam, azt hiszem még a havi egy sem jött ki.

Szakmai téren:

• kb 220 hozzájárulásom volt az év során különböző nyílt forráskódú projektekhez, az átlagban napi 0,65 hozzájárulást jelent
• átvettem 4 GNOME játék karbantartását
• két előadást is tartottam egyetemistáknak a nyílt forráskódú és szabad szoftverről, illetve az ezekhez való hozzájárulásokról
• otthoni gépemen is áttértem Ubunturól Fedora használatára
• végigjártam egy teljes interjú-sorozatot a legnagyobb és legkeresettebb szoftvercégnél, míg végül arra döntöttünk, hogy jobb nekünk külön utakon folytatni. Az egyetlen dolog amit sajnálok, hogy nem követeltem információt, hogy pontosan mit kifogásoltak ők bennem, ugyanis azt mondták szakmailag megfelelek, de...
• a bountysource segítségével vadászott pénzekből vettem egy új laptopot, mellyel további hozzájárulásokat végezhetek. Új generáció, érintőképernyő, SSD, 6+ óra akkuról, Negatívum a gyenge Linux support, azaz touchpad nem működik touchpadként csak egérként, azaz nincs scroll, és wireless nem működik. Remélhetőleg ezek megváltoznak.
• van némi kilátás új projektekre a cégünknél, melyekben mindenképp szeretnék ha én részt vennék. Ezt elismerésnek veszem, és egész jó dolog. 
• egy ismerőssel és feleségemmel résztvettünk egy Java csapatversenyen, ahol kb 100 csapatból az első két fordulóról továbbjutva a 10 döntős közé kerültünk, ahol viszont utazási meg anyagi megfontolásokból nem vettünk részt.

Az 2014re kitűzött célokra visszatekintve:

• nem készítettem és küldtem be semmit a one game a month versenyre, ez kudarc
• a commitok száma nem nőtt, sőt, nagyot csökkent, ha a commitok számát vesszük. Azonban itt egy döntetlent fogadok csak el, mivel kevesebbet commitoltam, azonban nagyon sok időt töltöttem mások kódjának ellenőrzésével, különböző projektek kódjának böngészésével, megismerésével és módosításával, amelyek mind nyílt forráskódú projektekhez való hozzájárulások voltak.
• nem valósítottam meg semmit a Gnome System Monitorban, sőt, eléggé stagnált a projekt, ez bukta

Összefoglalva a kitűzött hét célból 3.02 bukta, 2.98 siker, 1 döntetlen. Szóval még van mit fejlődnöm a célok megvalósítása fele, azonban összvissz meg vagyok elégedve az évvel, mind szakmai, mind személyes téren.

ma

³ Or don’t you know that all of us who were baptized into Christ Jesus were baptized into his death? ⁴ We were therefore buried with him through baptism into death in order that, just as Christ was raised from the dead through the glory of the Father, we too may live a new life.

⁵ For if we have been united with him in a death like his, we will certainly also be united with him in a resurrection like his. ⁶ For we know that our old self was crucified with him so that the body ruled by sin might be done away with,^[a] that we should no longer be slaves to sin— ⁷ because anyone who has died has been set free from sin.
⁸ Now if we died with Christ, we believe that we will also live with him. ⁹ For we know that since Christ was raised from the dead, he cannot die again; death no longer has mastery over him. ¹⁰ The death he died, he died to sin once for all; but the life he lives, he lives to God.
¹¹ In the same way, count yourselves dead to sin but alive to God in Christ Jesus. ¹² Therefore do not let sin reign in your mortal body so that you obey its evil desires. ¹³ Do not offer any part of yourself to sin as an instrument of wickedness, but rather offer yourselves to God as those who have been brought from death to life; and offer every part of yourself to him as an instrument of righteousness. ¹⁴ For sin shall no longer be your master, because you are not under the law, but under grace. (Rom 6:3-14)

Időmodell

Az éjjel furcsa álmom volt. Nem hiába mondják, hogy az alvás a kreativitás forrása. Újra középiskolában voltam, egy félévzáráshoz közel levő kémiaórán, felmérőjavításon. Furcsa volt, valósághű, de valahogy tudtam, hogy nem lehetek ott. A kémialabor ajtaja nyitva, néhányan kint álltunk. Megláttam egy létraszerűséget, egy fából készült feljárót, nem tudtam hova vezet, s győzőtt a kíváncsiság, elindultam felfele. Öreg lépcsők voltak, nagyon nyikorogtak. A tanárnő rámszólt, hagyjam abba, mert zavarom, és éppen az én felmérőmet javítja. Nem vettem túl komolyan. Kicsit megálltam, de nemsokára tovább indultam. Újabb nyikorgás. A tanárnő dühösen rámszólt, hogy mostmár tényleg elég legyen, ez már több a soknál, hogy milyen szemtelen vagyok, és a felmérőm valahol 7.25 és 7.50 között van, de mivel szemtelen voltam, inkább csak 7.25-öt ad, kérte is az ellenőrzőm, hogy beírja a 7.25/7-et. Oda is adtam, be is írta.
Valahogy még mindig tudtam, hogy ez nem a valóság. Sőt, ami még több, tudtam, hogy én akkor 7.50/8-at kaptam, és valahonnan a következő percben előkerítettem az ellenőrzőmet, amelyben 7.50/8 szerepelt, sőt, le is voltam már zárva, ezzel a jeggyel számolva. Gondolkodtam, most akkor mit tegyek. Aztán úgy döntöttem, "most" nem teszek semmit.

Ezután felmentem a feljárón, éps mintha új történet kezdődött volna. Két elemis gyerek gubbasztott ott, nem tudom már, hogy guggoltak vagy a földön ültek. Beszélgetek, suttogva. Egyszercsak egyik ismerősöm került szóba, az egyik gyerek kérdezte a másikat: "HA XY meghal, szerinted táncolni fognak a temetésén?" A másik gondolkodott a válaszon, én elmosolyodtam, mert egyértelműen tudtam, hogy a válasz igen, mert már megvolt a temetése, hallottam róla, és örültek az emberek, vele együtt örültek, amennyire egy barát, ismerős, rokon búcsúztatásakor az ember örülni tud.

És ekkor felébredtem. Tudtam, hogy három dolgot LE KELL ÍRNOM, a kémiaórás történetet, a két gyerek beszélgetését, és egy alternatív időelméletet, amelyben a kémiaórás dolog "belefér". Szóval hajnali 5 óra van, és én felkeltem, és gépelem az álmom és az alternatív időelméletem. Szóval a három dologból kettőt már leírtam. Az első a múltról szólt. A másodikot nem tudtam hova tenni, egész addig amíg fel nem ébredtem teljesen, és el nem gondolkodtam rajta... és fura... ismerősöm, XY még él, és ez nem baj, de ha az idővel való kapcsolatot veszem, ez lehet jövőkép. Nem tudom, hogy így lesz-e pontosan, de amennyire XY-t ismerem, el tudom képzelni.

Szóval múlt és jövő. És elmélkedés az időről. Hogyan képzeljük el az időt? Hallottam már idősíkokról, meg egyenesekről. Most az álmom alapján alakítom, formálom tovább az idő egyenesként való ábrázolását. Tegyük fel, hogy egy ember ideje egy egyenes. Valamikor megszületik, valamikor meghal az ember, ez a két pont biztos rajta van az egyenesen, és ez a két pont meghatároz egy egyenestm a születéstől a halál fele. Ha nagyon pontos akarok lenni, akkor ez már irányított egyenes, azaz vektor. De mi van, ha én bele akarom foglalni a modellbe az álmom történéseit, azaz, hogy egy adott ponton két különböző alternatív valóságban létező ember időegyenesei valahol találkoznak, egy ideig együtt mennek (ottvoltam kémiaórán, de csak egy példányban, tehát a két alternatív valóság két különböző énje helyett egyetlen egyesített tudatú személy volt, aki ismerte az alternatív valóságot, kapcsolata volt vele, ugyanis elérte a régi ellenőrzőt, azonban most egy másik opcióba pillantott bele), majd újra különválnak (én most itt vagyok, de ha léteznek alternatív valóságok, a másikból sem tűnhettem el, tehát ott is élek tovább). Ebből kiindulva már nem is egyenesről beszélünk, mert két egyenesnek nem lehet közös szakasza, csak egyetlen közös pontja lehet. Ha két egyenesnek több közös pontja van, mint egy, akkor a két egyenes valójában egy és ugyanaz. Tehát egy ember ideje "majdnem" egy egyenes, DE vannak rajta töréspontok, melyek eltérítik, tehát mar nem is egyenes, hanem félegyenes (kb fogantatásig, mivel ekkor még az alapirányt nem hiszem befolyásolná bármi is), szakaszok sokasága, és egy újabb félegyenes (halál után, erről nem sokat tudok, de feltételezem, az irány nem változik). Tehát az irányítás egyértelműen adott, akár síkban, akár térben, az irány azonban változik a töréspontokban.

Mik határozzák meg a töréspontokat? Találkozások, beszélgetések, gondolatok, hatások, kölcsönhatások, röviden a környezet. Az egyenes modell változtatására az alternatív valóságok találkozása miatt volt szükség, azonban emiatt át is alakult az időmodell valami komplexebbé, amely nem csak az időt írja le, mert egyben a szociális interakciókat is magába foglalja. Az idő meghatározza az irányítást minden pillanatban, de az aktuális vektor irányát a találkozások, a beszélgetések, az újévi fogadalmak, és még sok más változtathatja.
Ebbe a modellbe belefér az időutazás is, amely egy sokszög megjelenését okozza. És ez így jó. Ennyi az ennyi az elmélkedésem az időről és a társadalmi (kölcsön)hatásokról. További részletek majd a filozófia teljes kidolgozása után...

(2014)... és itt van egy új

Új év kezdődik... ilyenkor mindenki fogadkozik, én sem akarok lemaradni, hát íme:

Személyes életemben

• le fogok szokni a Pepsiről és a Coca Coláról, valamint a többi szénsavas cukordús üdítőitalról (beleértve Pepsi Light és Coca Cola Zero) és az édesítőről
• elkezdek sportolni, jó kezdet ehhez egy falmászó tanfolyam
• heti minimum egyszer fogok főzni
• elolvasok négy könyvet (papír, nem e-könyvet)

Szakmai téren

• elkészítek és beküldök egy játékot a One Game a Month versenyre
• szeretném ha az idén több hozzájárulásom lenne nyílt forráskódú projektekhez, mint tavaly, azaz több mint 373
• a System Monitor megtervezett verzióját megvalósítom

Ennyi azt hiszem tervekből elég. Lássuk, mi lesz meg belőle :)
Boldog Új Évet Kívánok!

(2013) egy év megint elmúlt...

Még mindig élek. és ennek az évnek is vége. Hogy mi történt velem az elmúlt évben?

Személyes életemben:

• fiam betöltötte első életévét, sokat tanult, egyre szebb, okosabb, megfontoltabb, és nyugodt
• érdekes megfigyelni, hogyan változik a viselkedése különböző személyekkel, másképp viselkedik anyával, apával, nagyszülőkkel, tudja már, hogy ki mit enged meg neki, ki mit nem enged meg neki, és amit megengednek neki, azt ki is használja
• harmadik házassági évfordulónkon is túl vagyunk, és még mindig jó, még mindig mindenkinek meleg szívvel ajánlom a "rendes" házasságot
• megejtettük első hosszabb, nyolc-napos családi kirándulásunkat jóbarátoknál lakva, menet-jövet két-két repülős váltásos repülőzéssel kilenc, valamint tizenegy óra utazással, és jól telt
• akarva-akaratlanul újraterveztem kapcsolataimat, prioritásaimat, és ezzel változtam, hogy milyen irányba (jó/rossz), még nem tudom
• minden lehetséges annak, aki hisz alapon néhány baráttal kiálltunk mindenféle különösebb készülés nélkül (pár órával előtte kértek fel minket), huzamosabb időn át "zenélni" (gitározni + románul vokálozni, amiből nagyrészt csak vokálozás lett, mert román + mikrofonba vokálozás + gitározás még sok nekem egyszerre) egy-két ezer ember elé

Szakmai téren:

• 373 hozzájárulás az év során különböző nyílt forráskódú projektekhez, az átlagban napi 1.021 hozzájárulást jelent
• sikerült közzétennem életem első nagyrészt teljes, nyílt forráskódú, Linux operációs rendszeren működő, nyers C-ben megírt játékomat
• sokat tanultam különböző keretrendszerekről, programozási fogásokról, kódminőség-javításról, tervezésről
• sokat tanultam a Linux alapjairól, működéséről, építőelemeiről az Arch linux többszöri telepítésének köszönhetően
• munkahelyemen áttértem Ubunturól Fedora használatára
• részt vettem életem első hackfest-jén, ezáltal ismerkedve a romániai szabad-szoftvert képviselő Ceata alapítvány néhány alaptagjával, elveivel

élet és halál

"Remember that death is not the end, but only a transition"
2010 június 1, 2013 június 1, és frászom kezd lenni a gyereknapoktól.

csak a bolond remél

Nagyon régen érkezett, melyik széllel kérdezed, keresem.
Megjártam már több határt, hogy merre jár az igazság, keresem.
Ég és föld alatt nem lelem, tengert átszeltem párat.
Istent kérdeztem, hol lehet? Azt mondta keresd tovább.

Csak a bolond remél, csak a bolond remél,
Csak a bolond remél, csak a bolond remél.

Bölcs vagy bolond elesett, kigúnyolnak megremegsz, de remélsz.
Virág mézben, tavaszban, szerelemben szabadban, te nem élsz.
Fény volt benned most nem leled, hagytad elveszni mára.
Kéz csak kezet mos, hirtelen meg is áll a világ.

Légy bolond keresd tovább, hajt a tűz, hogy megtaláld újra, újra, újra.
Légy bolond keresd tovább, van hited, hogy megtaláld újra, újra, újra.

(Ruzsa Magdolna?)

tourniquet

A nickem evfool. Sok tipp volt már, hogy honnan jön. Egy videoklipp fájlneve volt egykoron egy kedvenc együttesemtől. Everybody's fool volt a klipp címe. De az együttes neve is ev-el kezdődik. Szóval a nevemben még bennevan az ev. Az érzéseimben is. Egy dal, ami eszembejutott, durva, de azt hiszem akkor, amikor még rendszeresen hallgattam, nem értettem így, vagy másképp értettem, vagy más szövegrészekre figyeltem fel. Az élet fordulatai.

I tried to kill my pain
But only brought more
So much more
I lay dying
And I'm pouring crimson regret and betrayal
I'm dying, praying, bleeding and screaming
Am I too lost to be saved?
Am I too lost?

R: My God my tourniquet
Return to me salvation
My God my tourniquet
Return to me salvation

Do you remember me?
Lost for so long
Will you be on the other side
Or will you forget me?
I'm dying, praying, bleeding and screaming
Am I too lost to be saved?
Am I too lost?

My wounds cry for the grave
My soul cries for deliverance
Will I be denied Christ
Tourniquet
My suicide

(return to me salvation)
(return to me salvation)

élünk

A blog címe miért, a bejegyzés címe élünk. Nah mi lesz ebből? Egy szokványos újévi bejegyzés.
Na lássuk:

Mi volt ebben az évben?

Az évet újból (többek között) kedves feleségem társaságában kezdtem, akinek egyre csak nagyobb lett a hasa az év első részében, és igen, március 13-án megtörtént a csoda, az emberiség egy újabb mintapéldánnyal gazdagodott Ákos személyében, minden elfogultságot félretéve.
Eléggé kitöltötte az évet a család, néhány ezer fénykép készült, igyekezve a napi minimum 1-et tartani Ákosról, de a heti 100 általában kijött, mikor én is a közelben voltam.
A legjobbakat válogattam rendszeresen, minden Ákos minden hónapja külön picasa albumban:

első második harmadik negyedik ötödik hatodik hetedik nyolcadik

Néha egy-egy frappáns Facebook bejegyzés/blog/beszélgetés elgondolkodtatott, hogy jó az embernek, ha 23 évesen házasodik és 25 évesen már gyereke van? Egyesek szerint ez olyan, mint tízkor hazamenni egy buliból. Én kicsit átfogalmaznám: olyan, mint tízkor átmenni egy másik buliba, ahol más zene szól. Nem könnyebb, sőt, sokszor nehezebb, de tisztára megéri. Az ember maradhat gyerek egész életében, maradhat gyerek családdal is. Vagy mit jelent gyereknek lenni? Nem lehetek teljes mértékben gyerek, mert felelősséget kell vállalnom valamikért és valakikért, döntéseket kell meghoznom amik emberek életét befolyásolják. De ettől még érzem magamban a gyereket. Néha fáradhatatlanul filmet kell néznem, hangosan tomboló zenét kell hallgatnom, játszanom kell, el kell futnom a világból, ordítanom kell, stb. De ettől még szép az élet. És boldog vagyok. Évek óta. Boldog mint életstílus, nem mint pillanatnyi állatpot. Még ha néha szomorú is vagyok. És mindezt egy kis csöppség erősítette meg bennem, akinek a mosolyától elolvadok. Ezért megérte átmenni egy másik buliba. Viszont hogy mikor megy az ember egyik buliból a másikba, nem csak rajta áll: jó, ha valaki áthívja a másikba, akár tízkor, akár éjfélkor, akár hajnali négykor.

Továbbá az évet egy olyan munkahelyen dolgoztam végig ahonnan még nem áll szándékomban sem eljönni (tavaly egyszer és tavalyelőtt kétszer váltottam munkahelyet), nagyon szeretem, élvezem, leköt, stb. Nekem való.


Mindezek mellett még szabadidőmben programoztam is, nagyrészt a GNOME folyamat-kezelő alkalmazása, a System Monitor és synaptic csomagkezelő frontján, egy-két kitérőt leszámítva. Büszkén mondhatom, hogy mindkét alkalmazás hivatalos fejlesztői közé tartozom mostmár, mitöbb, a System Monitor karbantartója is vagyok. Néhány számadat a munkámról: System Monitorban 167 hibát bezártam (kijavítottam/már létező hibával azonosítottam), az év eleji 130 ismert hiba/kérés közül már csak 68 aktuális, 59 forráskód-módosítást végeztem.

Saját alkalmazások készítésével is próbálkoztam, két különböző logikai játék prototípusát is elkészítettem nyílt forráskóddal, nyílt tehnológiákkal. Mindkettőre büszke vagyok, és mindkettő esetében sajnálom, hogy nem fejeztem be, habár ezen a 2013 évben legalább egyik esetében változtatni szeretnék.

Az év csalódása sem maradt el (a történelem ismétli önmagát), melynek következményében jelentősen megváltoztattam prioritásaimat. Ez talán inkább hasznos, mint káros. Még néha fáj, de múlik. Ilyen az élet.

Mi lesz ezután?

Új év. Új célok. Új fogadalmak. Vagyis ezek szoktak. Nekem csak pár szeretnék-em van (ide csak a mérhető dolgokat írom fel, pl a szeretnék még jobb férj, barát, apa lenni ezért nincs itt):

• szeretném befejezni legalább egyik játékom 2013-ban
• szeretném legalább ilyen aktívan továbbvinni a System Monitort 2013-ban
• ez kicsit távolabbi, de a 30. születésnapomat saját penthouse-unkban vagy házunkban szeretném ünnepelni
• szeretnék több időt tölteni azzal a nagyon kevés emberrel, akiket barátaimnak mondhatok, akik barátuknak mondanak

"Így hát ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
talán abban van az utolsó remény!
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
de ha akarjuk még tűzhet ránk a fény"

Boldogabb Új Évet!

ha elég már abból

Ha elég már abból, hogy csak menekülsz
a csalódott évek elől.
Ha nincsen sem béke, sem értelmes harc
kérni nincs kedved s nincs is kitől.
Ha hívások nélkül mégis újra nekivágsz,
az érzelmek hamvain jársz.
Megzörren néha, mint az elszáradt csokrok
a kérdés: még mit vársz?

És egy kéz érted mozdul,
hív egy új mosoly.
És egy eltévedt angyal
elrabol az árnyaidtól.
És egy új érzés ölel
és a hűség hozzád ér.
Veled száll, száll az angyal,
vigyáz rád,
békét ígér.

Ha rémiszt, amit átélsz, bár nyugalomnak tűnt
csak baljósan áradó csönd.
A megriadt lélek hová rejtőzhet el,
ha az ámítás vallássá nőtt?
Ha láttad már, mi is áll a hamis tükrön túl,
és hogy lett a gyöngyökből könny?
Már úgy érzed, jobb lesz,
ha az ember az álmoktól sorra elköszön.

És egy kéz érted mozdul,
hív egy új mosoly.
És egy eltévedt angyal
elrabol az árnyaidtól.
És egy új érzés ölel
és a hűség hozzád ér.
Veled száll, száll az angyal,
vigyáz rád,
békét ígér.

Veled száll, száll az angyal,
vigyáz rád,
békét ígér.

 ( Sztevanovity Dusán - Angyal)